a troposzféra fő Gázai
amint az a légkörben is magasabb, a troposzféra kémiai összetételében fontos szerepet játszó gázok nagyon kis mennyiségben vannak jelen. Ezért nevezik őket “nyomgázoknak”.
ezeknek a gázoknak a tipikus koncentrációja a Föld felszíne közelében
H2O | vízgőz | 0.001 – 0.,01 | |
CO2 | carbon dioxide | 360 ppm | |
CH4 | methane | 1.7 ppm | |
N2O | dinitrogenoxide | 310ppb | |
CO | carbon monoxide | 50-500 ppb | |
O3 | ozone | 10-80 ppb | |
SO4 | sulphate | 20 ppt – 2 ppb | |
NO2 | nitrogen dioxide | 1 ppt- 10 ppb | |
OH | hydroxyl radical | 0.01-0.,1 ppt |
Expressed as volume mixing ratios, i.e., a levegő térfogat elfoglalták a gáz:
- 1 ppm= 1 részecske per millió = 10-6
- 1 ppb = egy részecske per milliárd = 10-9
- 1 ppt= egy részecske per 1000 milliárd = 10-12
vízgőz -, illetve szén-dioxid, a legfontosabb gázok a Föld troposzférában
Az alapelvek a víz (H2O) ciklus jól ismert:
- párolgás folyékony víz a felszínen
- kondenzációs
- felhőképződés
- csapadék
Az átlagos tartózkodási idő a vízpára a légkörben a rend tíz nap, ami nagyon rövid., Ez magyarázza a vízgőz (és így a csapadék) mennyiségének nagy különbségeit a Föld különböző helyei között. Bár a vizet kevés vagy nem befolyásolja a légkör kémiája, nagy szerepet játszik több légköri vegyület oxidációjában.
a szén-dioxid (CO2) nagyon hosszú élettartamú a légkörben (több évszázad). Keverési aránya a troposzférában és a sztratoszférában szinte homogén.
a szén-dioxid jelenléte erősen kapcsolódik a földi élethez., A CO2 valóban szükséges a növények növekedéséhez, mivel a növények és állatok széntartalma kizárólag a légköri CO2-ből származik. A légköri CO2 fő forrása a szerves anyag mikrobiális lebomlása. Az emberi tevékenységek azonban befolyásolják a szén-dioxid koncentrációját is.
a vízgőzhöz hasonlóan a CO2 kémiailag nem aktív.
viszonylag bőséges troposzferikus gázok
dinitrogén-oxid (N2O) és klórfluor-szénhidrogének (CFC-k) a viszonylag bőséges gázok más példái., Kémiailag nem aktívak a troposzférában, de fontos szerepet játszanak a sztratoszférikus kémiában.
a kevésbé bőséges, de reaktív gázok globális költségvetésének ismerete, valamint ezeknek a gázoknak a viselkedésének és eloszlásának megértése fontos, de nehéz, a számos és összetett kémiai és fizikai folyamat miatt.
ennek a kémiának a hajtóereje a napsugárzás, különösen a közeli ultraibolya (UV-A és UV-B), és kisebb mértékben a látható tartományban is., A napsugárzás valóban “felbomlik” (disszociál) kémiai molekulák. A troposzférát a sztratoszférikus ózonréteg védi a legnehezebb ultraibolya sugárzástól.
a káros UV-sugárzás hatékony szűrése ellenére a napsugárzás még mindig felbomolhat, például az ózon és a nitrogén-dioxid molekulák a troposzférában. Ezek a disszociációs folyamatok kémiai reakciók komplex sorozatát indítják el, ami például olyan gyökök előállításához vezet, mint a hidroxilgyök (OH)., Ez a radikális meghatározó szerepet játszik, mivel felelős a Föld felszínén kibocsátott sok gáz oxidációjáért, amelyek egyébként felhalmozódnának a troposzférában.
az egyik azt mondja, hogy a hidroxil radikális a légkör “tisztítószere”.