Bevezetés
a pénzügyi globalizáció közelmúltbeli hulláma az 1990-es évek elején kezdődött, az ipari világ határokon átnyúló tőkeáramlásával, és gyorsan átterjedt a feltörekvő piacokra. Sok ilyen fejlődő országok megnyílt a főváros számlák számítva nettó növekedés előnyeit külföldi befektetés, amely következtében hatékony elosztása tőke, továbbfejlesztett kockázat megosztása., Azonban ez az időszak a globalizáció is tanúja sok feltörekvő piaci válságok az 1990-es években.a legutóbbi pénzügyi válság, bár származó fejlett ország, az Egyesült Államok, gyorsan vált a globális pénzügyi összeomlás. Ennek eredményeként a pénzügyi globalizáció költségeiről és előnyeiről folyó vita ugyanolyan intenzív, mint valaha.
az akadémikusok és a politikai döntéshozók vitájában feltett két legfontosabb kérdés a külföldi befektetések meghatározó tényezőiről és következményeiről szól., Pontosabban, szeretnénk tudni: (1) miért fektetnek be a külföldiek bizonyos országokban és iparágakban, és (2) az országok a nettó külföldi befektetésekből nyernek? Mindkét kérdésben hatalmas mennyiségű irodalom létezik, majd később rövid áttekintést adunk.
kezdjük az utóbbi kérdéssel. Vannak-e a külföldi befektetések nettó előnyei a növekedés és a jólét szempontjából? Sok kutató és politikus azt állítja, hogy a pénzügyi globalizáció növekedésösztönző hatásai a multinacionális vállalatok (MNC-k) tevékenységéből fakadnak., Az MNC olyan cég, amely legalább két országban rendelkezik termelési létesítményekkel vagy más jövedelemtermelő eszközökkel. Amikor egy külföldi befektető zöldmezős műveletet kezd (azaz új termelési létesítményeket épít), vagy megszerzi egy meglévő helyi vállalkozás irányítását, a befektetést külföldi közvetlen befektetésnek (FDI) tekintik a fizetési mérleg statisztikáiban. Ezekben a statisztikákban a befektetés általában akkor minősül közvetlennek, ha egy külföldi befektető a helyi vállalkozás saját tőkéjének legalább 10% – át birtokolja., Ez az önkényes küszöb azt az elképzelést tükrözi, hogy a nagy részvényesek, még akkor is, ha nem rendelkeznek többségi részesedéssel, erős beleszólást kapnak a vállalat döntéseibe, és befolyásolhatják annak irányítását. Ezért külföldi leányvállalat létrehozása, megszerzése vagy bővítése érdekében az MNC-k vállalják az FDI-t.
az FDI jelentős pozitív hatással lehet a fogadó ország fejlődésére. Amellett, hogy a közvetlen tőke-finanszírozási szállít, MNCs forrása lehet értékes technológia, know-how, hogy ösztönözze a termelékenység szervezetek közötti átszivárgásai keresztül kapcsolatok a helyi cégek, segít beindítani a gazdaság., Az elmúlt évtizedekben a fejlett országok, valamint a fejlettek ösztönzőket kínáltak arra, hogy külföldi cégeket vonzzanak gazdaságukba.1
az FDI és általában a pénzügyi globalizáció érdemeire vonatkozó empirikus bizonyítékok azonban kijózanítónak bizonyultak. Egy friss felmérés, Kose et al. (2009b) arra a következtetésre jut, hogy a makrogazdasági szakirodalom úgy tűnik, hogy a pénzügyi integrációnak a gazdasági növekedésre gyakorolt erőteljes jelentős hatását nem találja. Felmérésük szerint a mikrovállalkozások jobban meg tudják vizsgálni a pénzügyi integráció növekedési és termelékenységi hatásait., Úgy tűnik, hogy a pénzügyi globalizáció előnyei országspecifikusak, és nagyrészt a fogadó ország jellemzőitől függenek. A pénzügyi integrációból származó előnyök csak azokban az országokban lennének jelen, ahol a pénzügyi szektor fejlődésének minimális küszöbértéke, az intézményi minőség és a makrogazdasági politikák. Mivel azonban az ilyen típusú hatásokat nem lehet könnyű felismerni az adatokban, tévesen arra a következtetésre juthatunk, hogy az FDI nincs hatással a növekedésre., Valójában Obstfeld (2009) azt állítja, hogy a pénzügyi integráció előnyeiről szóló empirikus irodalomnak számos kihívással kell megbirkóznia, például az integráció mérésével és a külföldi befektetések endogenitásával. Azt állítja, hogy a mikrostanulmányok javíthatnak ezen problémák némelyikén, de ezek a tanulmányok azonosítási problémákkal is szembesülnek. Valóban, Hanson (2001) úgy érvel, hogy gyenge bizonyíték arra, hogy az FDI generál pozitív szervezetek közötti átszivárgásai a fogadó országok adatok kiadása pedig több azonosítási problémák, mivel a külföldi cégek, válassza a termelékenyebb vállalatok kezdeni., A külföldi-hazai tulajdonú cégekről történő átterjedésre vonatkozó mikroliter felülvizsgálatában a Görg and Greenaway (2004) arra a következtetésre jutott, hogy a hatások többnyire negatívak. Obstfeld (2009) arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi folyamatok növekedési hatásainak maximalizálása érdekében mind olyan intézményi reformokra van szükség, mint a jogállamiság, a korrupció, a szerződések végrehajtása, a vállalatirányítás és a stabil makrogazdasági politikák. A ” vannak-e az FDI növekedési hatásai?,”nagy részletességgel vizsgáljuk meg a makró és mikrolitika eredményeit azon bizonyítékokkal kapcsolatban, hogy milyen feltételek mellett részesülnek az országok a pénzügyi globalizáció előnyeiből.
a szakirodalom másik kulcskérdése a külföldi befektetések meghatározó tényezőit veszi figyelembe, másképpen fogalmazva, miért és hol folyik a tőke? Az MNC-k helymeghatározási döntését alaposan megvizsgáltuk, és részletesen összefoglaljuk ezt a szakirodalmat a ” melyek az FDI meghatározói?.,”A tőkemozgások meghatározó tényezőire vonatkozó makroliter a tőkemozgások meghatározásának külső (push) és belső (pull) tényezőire összpontosított, különös hangsúlyt fektetve az ország intézményi minőségének szerepére. A korai szakirodalom megállapította, hogy az alacsony kamatok a fejlett országokban fontos szerepet játszott a számviteli megújításának külföldi hitelezés a fejlődő országok az 1990-es években (Calvo et al., 1996). A szakirodalom azt mutatja, hogy az FDI kormányzati mérete, a politikai stabilitás és a nyitottság fontos szerepet játszott (Edwards, 1991; Wei and Wu, 2002)., A kétoldalú részvényáramlást és a külső adósságot meghatározó tényezők tekintetében egyes tanulmányok alátámasztják a nemzetközi hitelpiacok hiányosságait hangsúlyozó elméleteket (Portes and Rey, 2005). Alfaro et al. (2008) azt mutatják, hogy az intézményi különbségek az országok között, a tulajdonjog védelmének erejeként mérve, a dél–észak FDI-t, azaz a szegényektől a gazdag országokig áramló tőkét jelenthetik. Cégszintű adatok felhasználásával, Stulz (2005) és Doidge et al., (2007) azt mutatják, hogy az intézmények az ország, ahol a cég székhelye befolyásolja a döntést a külföldi befektetők befektetés a cég.
végül a globalizációs kritikusok fő érve, hogy a külföldi befektetéseket okolják a kibocsátás volatilitásáért és a pénzügyi válságokért, különösen a feltörekvő piacokon. A szakasz: a Külföldi Befektetések, a Volatilitás, illetve a Válságok’ feltárja ezt a kérdést jelentő bizonyíték a hatása MNCs a kimeneti volatilitás alatt “normális” időszakok, illetve a befektetési minták a pénzügyi válságok idején., A pénzügyi integrációnak a kibocsátás volatilitására gyakorolt hatására vonatkozó elméleti előrejelzések kétértelműek. Obstfeld (1994) azt állítja, hogy a diverzifikált tőketulajdon lehetővé teszi a cégek számára, hogy kockázatosabb projekteket válasszanak. Ha egyes régiók (vagy országok) bizonyos magas kockázatú/magas hozamú ágazatokban komparatív előnyt élveznek, a vállalati szintű minták a megnövekedett ágazati specializáció révén az aggregált szintre kerülnek, ami nagyobb makrogazdasági volatilitást eredményez., A pénzügyi integráció csökkentheti a belépési korlátokat is, ami a finanszírozáshoz való nagyobb hozzáféréshez, a kockázatvállaláshoz és a fokozott versenyhez vezet, amint azt Acemoglu és Zilibotti (1997) is mutatja.
ugyanakkor bizonyíték van arra, hogy az MNC-k felülmúlják a hazai vállalatokat a pénzügyi válságok idején történő befektetés és értékesítés tekintetében (lásd Desai et al., 2008). Ennek fő oka úgy tűnik,hogy a válság idején a hazai cégek pénzügyi korlátai vannak. Az elméleti szakirodalom két különböző mechanizmust javasol, amelyeken keresztül a pénzügyi korlátok súlyosbodhatnak a pénzügyi válságok során., Egyrészt, ha a devizaválságot bankválság kíséri, a hazai bankok likviditási megszorításokkal szembesülnének, és csökkentenék a hitelezést. A globális pénzügyi piacokhoz jobban hozzáférő külföldi cégeket nem korlátoznák a kiszáradt helyi banki források, és hitelhez juthatnának a helyi hitelpiactól erősen függő hazai cégekhez képest., Másrészt az értékcsökkenés fel tudja fújni a devizában denominált adósság hazai devizaértékét, ami gyengíti a cégek mérlegét, és végső soron a beruházások nettó értékhatások révén történő csökkenéséhez vezet. (pl. Bernanke és Gertler, 1989; Cespedes et al., 2004; Eichengreen és Hausmann, 1999; Krugman, 1999). Mind a külföldi tulajdonú, mind a hazai cégek esetében ez a hatás érvényesül, ha devizában denominált adóssággal rendelkeznek. A különböző hatásokról szóló empirikus szakirodalmat részletesen a “külföldi befektetések, volatilitás, válságok” című részben ismertetjük.,”
a fejezet a következőképpen épül fel. A ” melyek az FDI meghatározói?”áttekinti az FDI makro – és mikrodeterminánsait, a” Van-e növekedési hatása az FDI-nek?”összefoglalja az FDI potenciális növekedésösztönző hatásairól szóló szakirodalmat, és röviden ismerteti az FDI új mintáit a szolgáltatásokra, különösen a pénzügyi szektorra. Végül a “külföldi befektetések, volatilitás és válságok” című rész összefoglalja a pénzügyi globalizációról, volatilitásról és válságokról szóló szakirodalmat.