Születtem, Május 15, 1937
Prága, Csehszlovákia
cseh menekült a World War II, ki lett az első női államtitkár
“A siker az Amerikai külpolitika lesz a különbség a között, hogy egy jövőbeli jellemzi a béke, a növekvő jólét, valamint törvény, többet bizonytalan jövő, amelyben a gazdaság, majd a biztonság mindig veszélyeztetett, a nyugalmat mindig támadás alatt, valamint az Amerikai vezetés egyre inkább kétséges.,”
m adeleine Albright Csehszlovákiában zsidó szülők lánya volt abban az időben, amikor Németország irányította az országot, és nemkívánatos emberként üldözte a zsidókat. Családja csempészte ki az országból Angliába. Eljutott az Egyesült Államokba, ahol végül az Egyesült Nemzetek egyesült államokbeli nagykövete lett, később pedig az első női külügyminiszter.
Korai élet Csehszlovákiában
Madeleine Albright 1937.május 15-én született Maria Jana Korbel-ben Prágában, Csehszlovákiában., Apja, Josef Korbel (1909-1977) a cseh kormány diplomatája volt. Amikor 1939-ben Németország átvette Csehszlovákia irányítását, Josef és felesége, Anna lányukkal együtt Londonba menekültek, hogy elkerüljék a prágai letartóztatást, amikor a német kormány diszkriminálta a zsidó állampolgárokat.
a második világháború vége (1939-45) után a család visszatért Csehszlovákiába, de amikor a kommunisták átvették a kormány irányítását, a család ismét elmenekült, ezúttal az Egyesült Államokba. Josef egy különleges ENSZ-bizottság elnökeként dolgozott., (Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világ legtöbb nemzetéből álló nemzetközi szervezet, amelyet a világbéke és a biztonság megőrzése érdekében hoztak létre.) Megragadta az alkalmat, hogy politikai menedékjogot vagy engedélyt kérjen az Egyesült Államokban való tartózkodásra, attól tartva, hogy a kormány üldözi őket. 1948-ban, tizenegy éves korában Maria családjával jött, amely most egy másik fiút és lányát is magában foglalta, hogy Denverben, Colorado-ban telepedjen le, ahol Josef a Denveri Egyetem professzora lett. Az Egyesült Államokba költözése után anyja Madeleine-ként újraírta Maria-t.,
csak akkor derült fény Madeleine Albright hátterének teljes történetére, amikor 1997-ben külügyminiszterként megerősítették. Michael Dobbs (1950–), a Washington Post egyik cikkét kutató riporter egy interjúban megtudta Albright egyik unokatestvérével Csehszlovákiában, hogy a Korbel család zsidó volt. Azt is megtudta, hogy Albright három nagyszülője, több más rokonával együtt, a holokauszt idején koncentrációs táborokban halt meg., (A Holokauszt 1933 és 1945 között volt, amikor az Adolf Hitler diktátor vezette náci Németország szisztematikusan üldözte és gyilkolta meg zsidók és más ártatlan emberek millióit.)
Albright római katolikus nevelkedett. Azt mondták neki, hogy családtagjai meghaltak a háború alatt, és hogy a családja elhagyta Csehszlovákiát, mert szülei politikai aktivisták voltak. Albright később megvédte szülei azon döntését, hogy megváltoztatják gyermekeik vallását, mondván: “A szüleim mindent megtettek azért, hogy gyermekeik számára jó életet teremtsenek. Nagyon védelmeztek minket…., Amit gyerekeknek adtak nekünk, szó szerint az élet ajándéka volt. Kétszer, egyszer azzal, hogy megszülettünk, a másik pedig azzal, hogy Amerikába hoztunk, hogy megmeneküljünk attól, ami most nyilvánvalóan egy bizonyos halál lett volna. Tehát nem fogom megkérdőjelezni az indítékaikat…. Büszke vagyok az örökségre, amiről tudok, és ugyanilyen büszke leszek az örökségre, amit most kaptam.”
újságírói háttér
Albright ösztöndíjjal járt a massachusettsi Wellesley College-ban, politikatudományi szakon, 1959-ben pedig kitüntetéssel diplomázott., Wellesley-ben érdeklődést váltott ki az újságírás iránt, és az iskolai újság szerkesztője lett. Három nappal a Wellesley elvégzése után feleségül vette Joseph Medill Patterson Albrightot (1937–), egy nagy újság vagyon örököse.
kezdeti karriertervének újságírónak kellett lennie. A diploma megszerzése után elkezdett dolgozni a Rolla Daily News-ban, Rolla-ban, Missouri, de hamarosan Chicagóba költözött, Illinois, amikor férje új munkát fogadott el a Chicago Sun-Times – ban., Megpróbált állást szerezni egy másik újságban, de a szerkesztő elbátortalanította, aki “méznek” nevezte, és azt mondta: “lehet, hogy riporter akarsz lenni, de nem lehet egy versengő papíron, és nem lehet azon a papíron, amelyen a férje dolgozik, akkor miért nem talál egy másik karriert?”
visszatekintve az incidensre, Albright később megjegyezte: “nem harcoltam ellene. Természetesen most harcolnék ellene – de azt hiszem, jobb vagyok abban,amit most csinálok, mint újságíróként.”
Albright inkább a családja nevelésére összpontosított., Ezt azonban megszakította ikerlányai, Anne és Alice koraszülése. Váratlanul Albright megváltoztatta a figyelmét. Önállóan tanult oroszul, hogy elfoglalja magát a kórházban, amíg lányai haza nem térhetnek. (Franciául, lengyelül és csehül már tudott.) Amikor férje új állást kapott a Newsday városi szerkesztőjeként, egy New York-i külvárosokban megjelent újságban, az Albrights A New York-i Long Island-re költözött, és ott Albright folytatta formális tanulmányait., 1968-ban orosz nyelvvizsgát szerzett, ugyanebben az évben pedig a New York-i Columbia Egyetemen szerzett nemzetközi jogi diplomát. Ezután kezdett dolgozni a doktori fokozatot a nemzetközi kapcsolatok Columbia. Amikor a család újra költözött, ezúttal Washingtonba, Albright a Columbia-ba ingázott, hogy befejezze diplomáját, amelyet 1976-ban szerzett.,
Albright belép a politikába
ebben az időben Albright belépett a Demokratikus politikába, koordinátorként, majd később fő jogalkotási asszisztensként dolgozott Edmund Muskie (1914-1996) sikertelen 1976-os elnökválasztási kampányában, egy maine-i szenátor. 1978-ban Zbigniew Brzezinski (1928–), a Columbia egyik professzora, Albrightot választotta, hogy a Fehér Házban dolgozhasson, ahol addig maradt, amíg Jimmy Carter elnök (1924–; szolgált 1977-81) 1980-ban legyőzte újraválasztását.,
Albright töltött 1981-től, hogy 1982-ben egy Woodrow Wilson ösztöndíjat a Smithsonian Intézmény Woodrow Wilson International Center for Tudós, kutató írás-Lengyelország: A Sajtó Szerepe a Politikai Változás. Ez idő alatt, 1982-ben a férje elhagyta őt; a pár a következő évben elvált.
Ösztöndíjának befejezése után Albright a Georgetown Egyetem karához csatlakozott a nemzetközi ügyek professzoraként. Számos kurzust tanított, többek között nemzetközi tanulmányokat, amerikai és szovjet külpolitikát, valamint Közép-és Kelet-Európa politikáját., A Georgetown ‘ s School of Foreign Service Női külszolgálati programjának igazgatója volt, és más programok kidolgozásában is segített, hogy segítse a nőket a külföldi szolgálat lehetőségeinek megvalósításában.
míg Georgetownban Albright folytatta részvételét a politikában. Walter Mondale volt alelnök (1928–) és Geraldine Ferraro amerikai képviselő (1935–) tanácsadója volt New York sikertelen 1984-es elnökválasztási és alelnöki kampányában., Négy évvel később Michael Dukakis (1933–) massachusettsi kormányzó tanácsadója volt az 1988-as elnökválasztási kampányában, amely szintén kudarcot vallott.
az 1988-as választások után Albright a nemzeti politika Központjának elnöke lett, egy demokratikus nonprofit kutatási szervezet, amely a hazai és nemzetközi kérdések megvitatását és kutatását támogatja.
a Georgetown Egyetemen töltött évei alatt Albright gyakran tartott megbeszéléseket a külpolitikáról otthonában. Ott a nemzetközi ügyek számos vezető elméje gyűlt össze, hogy megvitassák a külpolitikai kérdéseket., Albright maga ebben az időben a nemzetközi ügyek kiemelkedő szereplőjévé vált.
1992– ben Albright az arkansasi kormányzó Bill Clinton (1946 -) elnöki kampányán dolgozott vezető külpolitikai tanácsadóként. Megválasztása után kinevezte az Egyesült Nemzetek Egyesült Államokbeli nagykövetévé. Albright lett a második nő, aki valaha az Egyesült Államokat képviselte az ENSZ-ben. Abban az időben ő volt az egyetlen nő a Biztonsági Tanácsban, amely az Egyesült Nemzetek döntő munkájának nagy részét végzi., Clinton a kabinetjének egyik tagjára, a kormányhivatalokat vezető emberek csoportjára is kitért, és közvetlenül az elnöknek tett jelentést. Az ENSZ-ben Albright több fontos kérdéssel foglalkozott, dicséretet és kritikát is megfogalmazva. Döntését, hogy részt vegyen a negyedik női Világkonferencián, Pekingben, Kínában, néhányan kritizálták, akik azt remélték, hogy bojkottálja a konferenciát, hogy üzenetet küldjön Kínának az emberi jogok kormányzati megsértéséről. Albright azzal védte meg részvételét, hogy azt mondta az Egyesült Államoknak., a Kínával való kapcsolatoknak nem szabad egyetlen kérdésre összpontosítaniuk. Albright támogatta az ENSZ erőfeszítéseinek kiterjesztésére irányuló határozatokat, hogy fenntartsák a békét Szomália kelet-afrikai országában. Azon dolgozott, hogy támogatást szerezzen az észak-amerikai Szabadkereskedelmi megállapodáshoz (NAFTA), amely megszüntette a legtöbb tarifát vagy adót Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó közötti kereskedelemre.
míg Albright az Egyesült Államokat képviselte az ENSZ-ben, polgárháború tört ki Jugoszláviában, ami sok polgári halálesetet eredményezett., Sürgette Clinton elnököt, hogy aktívan vegyen részt a konfliktus megszüntetésében, mint a demokrácia előmozdításának eszközét az egész világon.
első női külügyminiszter
1996– ban, amikor Warren Christopher (1925 -) lemondott külügyminiszteri posztjáról, Clinton elnök Albrightot jelölte a helyére. Ő lett az első nő, aki az Egyesült Államok kormányának legmagasabb rangú külügyminiszteri tisztségét töltötte be. Albright 1997-ben vette át a posztot, és azonnal a tengerentúlra utazott, hogy megismertesse a nemzetközi közösségben való jelenlétét., Hamarosan tisztelni és csodálni kezdték a világ vezetői.
államtitkárként Albright továbbra is foglalkozott a jugoszláv háború kérdésével. A Kínával fenntartott kapcsolatok a kereskedelem és az emberi jogok kérdései felett uralkodtak. Az Egyesült Államok arra is törekedett, hogy több országot is bevonjon az észak-atlanti Szerződés szervezetébe (NATO), a második világháború után létrehozott szervezetbe, hogy megakadályozza a Szovjetuniót Nyugat-Európa megszállásában. A Közel-Kelet továbbra is Albright és a Clinton-adminisztráció figyelmét és energiáját követelte.,
1997-Ben, Albright tette első hivatalos utat a Közel-Keleten, abban a reményben, hogy segítse az Izraeliek, mind a Palesztinok a békéről tárgyaljon település végén a fél évszázados küzdelem felett földterület Palesztinában. A megbeszélések során nem történt előrelépés, Albright balra, úgy döntött, hogy nem tér vissza, amíg a két fél készen nem áll arra, hogy megállapodásra jusson. 2000-ben, a Clinton-elnökség utolsó évében tért vissza a Közel-Keletre, hogy segítsen Clintonnak megoldást találni, de ez a kísérlet szintén sikertelen volt.
Albright lett az első amerikai., államtitkár, hogy látogassa meg Ho Si Minh-várost, Vietnam fővárosát, mivel a kommunista erők 1975-ben elfoglalták Dél-Vietnamot. Ő volt az első külügyminiszter, aki Észak-Koreába látogatott. Mint az ENSZ-nél, Albright, a demokratikus kormányok előmozdításának szándéka gyakran támogatta az amerikai fegyveres erők katonai részvételét.
Albright 2001-ben távozott hivatalából, miután Clinton elnökké választotta. Visszatért a Georgetown Egyetem karára. 2003-ban jelent meg memoárja, titkár asszony.
—Jakab L., Outman
további információért
Könyvek
Albright, Madeleine. Titkár Asszony: Emlékirat. New York: Miramax, 2003.
vér, Tamás. Madeleine Albright életrajza. New York: St. Martin ‘ s Press, 1997.
Madeleine Albright: A Huszadik Századi Odüsszea. New York: Henry Holt and Co., 1999.
Lippman, Thomas W. Madeleine Albright és az új amerikai diplomácia. Boulder, CO: Westview Press, 2000.
folyóiratok
“egy amerikai Észak-Koreában.”The Economist (October 28, 2000): p. 37.
Cooper, Matthew., “A hölgy egy sólyom.”Newsweek (1996. December 16.): 24.o.
Gibbs, Nancy. “Madeleine sok élete.”Idő (1997. február 17.): 52.o.
Weymouth, Lally. “Amint többet megtudok, nagyon büszke vagyok.”Newsweek (1997. február 24.): 30.o.